Sarah J. Maas - Föld és vér háza
Fülszöveg:
A #1 New York Times bestsellerszerző Sarah J. Maas a Föld és vér házával indítja útnak legújabb sikersorozatát, a Crescent Cityt: a félig tündér, félig ember Bryce Quinlan történetével, aki bosszút esküszik egy mágiával, veszéllyel és perzselő szenvedéllyel teli modern fantasyvilágban.
A félig tündér, félig ember Bryce Quinlan imádja az életét. Minden estét bulizással tölt, és eltökélte, hogy kiélvezi mindazt, amit Lunathion – azaz Crescent City – nyújthat. Csakhogy egy kegyetlen gyilkosság alapjaiban rendíti meg a várost, és Bryce világa darabokra hullik.
Két évvel később Bryce még mindig a város legismertebb szórakozóhelyeit járja, immár a feledés reményében, ám hirtelen folytatódnak a gyilkosságok. A hírhedt bukott angyalt, Hunt Athalart megbízzák, hogy figyelje minden lépését, és Bryce rájön, többé nem menekülhet a feledésbe.
Bryce és Hunt igyekszik kideríteni az igazságot – és feldolgozni saját múltjuk szörnyűségeit. A megbolygatott szálak a város legsötétebb részein és a háborúban álló kontinenseken keresztül egyenesen a pokol bugyraiba vezetnek, ahol az évezredek óta szunnyadó erők most ébredezni kezdenek…
Véleményem:
Nagyon nagy reményekkel kezdtem neki az olvasásnak, hiszen az írónő nekem nagy kedvencem, így elég magasra tette a mércét, itt leginkább az Üvegtrón sorozatra gondolok (imádom), mellesleg sok Molyos listán is elől helyezkedik el.
De kezdjük azzal, hogy úgy érzem indokolatlanul hosszúra sikerült a könyv. Ahogy haladtam az olvasással, megmondom őszintén, hogy néha untam magam, úgy éreztem, hogy a történet megrekedt egy szinten és nem halad semerre. A nyomozás elég lassú volt és a sok zsákutca ahova kilyukadtak főhőseink az egyáltalán nem vált a könyv javára. Nem lehet azt mondani, hogy nem történik semmi, mert mégis történik valami, de amikor már a 600. oldalon is ugyanott tartottunk, akkor kicsit úgy éreztem, hogy ennek sose lesz vége. Talán ha rövidebb lenne pár száz oldallal, akkor jobb lenne, nekem így túlságosan elnyújtott volt. Sarah nagyon sok mindent akart belesűríteni ebbe a részbe. Ráadásul szerintem sok volt benne a felesleges ismétlés és a káromkodás szintúgy, sőt sok helyen kicsit erőltetettnek és feleslegesnek is éreztem.
Az első kb. 300 oldalon én kicsit elveszettnek éreztem magam, nagyon sok faj volt, karakter és idegen szavak. Nehezen tudtam követni, hogy melyik lény, pontosan micsoda és hol is áll ennek a képzeletbeli világnak ranglétráján.
Viszont a világfelépítés nagyon tetszett, alapos és jól kidolgozott, de ezt már megszokhattuk az írónőtől. Jó ötlet volt a modern és az ősi dolgokat összeolvasztani, modern technika, ami varázserővel működik.
Jó pont az is, hogy a szerelmi szál, szépen lassan bontakozik ki, nem siet el semmit a szerző. A könyv nem is a romantikára épül, mert az egész a szeretetről és a barátságról szól és minden más kicsit háttérbe szorul.
A karakterek nagyon jól kidolgozottak, bőven megismerünk róluk annyit, hogy kialakuljon egy bizonyos kép a fejünkben, legyen az jó vagy rossz. Egy idő után nem kellett gondolkozom, hogy ki kicsoda mert az írónő gondoskodott róla, hogy mindenkit alaposan megismerjek.
Bryce: az elején nem kedveltem, ezzel a partihercegnős, drogos jelemmel, de aztán, ahogy haladtam a történetben egyre jobban megkedveltem. A barátsága és szeretete Danika iránt nagyon mély érzésekről és egy végletekig hűséges emberről árulkodik. Nagyon tetszett, hogy nem volt egy elveszett lány, hanem pont az ellenkezője, bátor volt és bárkinek megmerte mondani a véleményét.
Hunt: először nem tudtam eldönteni, hogy kedveltem-e vagy sem, de a végére azért megszerettem őt is. Nem nagyon értettem azt a részt, mikor Hunt a hajón volt a Viperakirálynővel. Ez minek is kellett? Szerintem ettől kicsit idiótának tűnik a karaktere vagy legalább ezt a szálat akkor jobban ki kellett volna dolgozni.
Ruhn: valahogy az ő karakterét jobban megkedveltem, mint Hunt-ot. Már azzal belopta magát a szívembe, ahogyan a húgát védelmezte, hiába próbálta meg Bryce eltaszítani és sokszor meg is sértette, de mindezek ellenére rá mindig is számíthatott. Remélem kicsit többet olvashatunk majd róla a következő részben.
Sabine: kevés karakter van, aki ekkora utálatot tudott kiváltani belőlem, de ő az egyik. Ahogyan a lányához viszonyult az döbbenetes számomra, még ha valamiért nem is kedvelte Bryce-t, de a saját lányával hogy bánhatott így?
Lehabah: az ő karaktere nagyon kis aranyos volt, szerettem azokat a részeket, amikor jelen volt.
Jesiba: jelenleg ilyen semleges helyen van, még nem tudom mi lesz vele, de gondolom majd a következő könyvben kiderül.
Aidas: igaz csak két jelenetet kapott, de az elég ütősre sikerült, úgy érzem őt még jobban megismerjük majd a továbbiakban.
Az utolsó 150 - 200 oldal nekem kicsit soknak tűnt, legalábbis az egész történet szépen lassan döcög, aztán a végén meg minden is történik hirtelen egyszerre. Olyan gyorsan jönnek egymás után az események, hogy nekem már zavaró volt. De mindemellett azt is meg kell, hogy mondjam, hogy ez menti meg számomra a könyvet.
Hiába soroltam fel több hibát is a könyvvel kapcsolatban, mégis működik az egész, így együtt. Az utolsó 200 oldalt egyszerre olvastam ki, egyszerűen nem tudtam letenni a könyvet. Bár nem függővéggel ért véget, én azért nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.
"– Ez a lényeg, Bryce! Az életé. Hogy úgy élj, úgy szeress, hogy közben tudod, holnap az egész eltűnhet. Ettől lesz minden annyival értékesebb. – A tenyerébe vette Bryce arcát, és összeérintette a homlokukat."
Összességében:
Bár nem lesz kedvenc, nekem tetszett, még úgy is, hogy indokolatlanul hosszú és nagyon lassan indulnak be az események. Sarah megint egy csodálatos világot épített fel, sok érdekes karakterrel. A könyv pedig a szeretet és a barátság erejére épül, hiszen “Szeretettel bármi lehetséges.” A történet tele van csavarokkal és érdekes fordulatokkal. Aki szereti a fantasyt vagy az írónő könyveit, az ki ne hagyja.
Könyvinfó:
Írta: Sarah J. Maas
Eredeti cím: House of Earth and Blood
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2021.
Oldalszám: 912. oldal
Sorozat: Crescent City 1. Rész
Besorolás: fantasy, ifjúsági, krimi, romantikus
Értékelésem:
