Fülszöveg:

Az ​Akhilleusz dala rajongóinak

Natalie Haynes író és rádiós műsorvezető. Íróként több műfajban is kipróbálta már magát: krimi és ismeretterjesztő könyvek is fűződnek a nevéhez. Regényeiben, valamint saját rádióműsorában előszeretettel foglalkozik az antik szerzőkkel és műveikkel. 2015-ben a klasszikus irodalom szélesebb körben való megismertetéséért a Classical Association Prize díjjal jutalmazták. Az Ezer hajó a harmadik regénye, amely szerepelt a Women's Prize for Fiction 2020-as rövid listáján. 

Véleményem:

Mindig is érdekelt a görög mitológia, így mikor megláttam ezt a könyvet a könyvesboltban, tudtam, hogy nekem ezt el kell olvasnom. Szerettem, tetszett, de valahogy túl sokat vártam tőle, hiányérzetet hagyott maga után.

A könyv középpontjában a trójai háború és végkifejlete áll, de egészen más szemszögből ismerhetjük meg. Egy háborúban vajon kik az igazi hősök és kik az igazi áldozatok? A nők. Az anyák, a feleségek, a testvérek, a rokonok, akik elvesztették a gyermeküket, a férjüket, a testvérüket a háborúban. Ez a könyv róluk szól, arról a sok erős és bátor nőről, akik megszenvedték a háborút és utóhatásait. Nagyon érdekes volt az ő szemszögükből olvasni a történteket, mondjuk az zavaró volt számomra, hogy a szerző ugrált az időben össze-vissza, hol a háború előtt vagyunk, hol közben, hol meg utána. Viszont pozitívum, hogy a sok név közti eligazodást nagyon megkönnyítette számomra a könyv elején található lista. A regénynek nincs egy konkrét hősnője, hanem több szereplőn keresztül mutatja be az ő sorsukat. Így megismerhetjük Hekabé, Andromakhé, Kasszandra, Briszéisz és még sok más nő történetét. Sajnos egy-két történetet leszámítva nem kerülünk elég közel a szereplőkhöz, nem ismerjük meg igazán őket. Így nem tudnak érzelmileg sem megérinteni úgy ahogy kellene, pedig a női szereplők érzéseiről szól a könyv. Számomra az egyik ilyen karakter Pénelopeia volt. Az ő történetét a férjének, Odüsszeusznak írt levelein keresztül kéne megismernünk, de sajnos azt nem tudjuk meg, hogy vele mi történt a 10 év alatt, csak a férje kalandjait meséli el. Így szerintem nem igazán volt értelme az ő nézőpontjának, mert csak egy lerövidített dühös és indulatos Odüsszeiat kaptunk. Engem jobban érdekelt volna, hogy vele mi történt, hogy élte meg ezeket a hosszú éveket.

A könyv elég gyorsan olvastatta magát, az írónőnek kellemes és olvasmányos a stílusa. A regény szerkezete laza, mozaikos, hisz minden fejezet más és más nőről szól, vannak akik visszatérnek az ő történetüket hosszaban ismerhetjük meg, viszont vannak, akik csak egy fejezetet kaptak. A történeteket Kalliopé, a költészet múzsájának közbeszólásai, intelmei tűzdelik. Amik egyébként nekem nagyon szimpatikusak voltak.

"Daloltam halálról és életről, örömről és fájdalomról. Daloltam a halál utáni életről."

Összességében:

Mindent összevetve az Ezer hajó egy nagyszerű kötet, ami kicsit új megvilágításba helyezi a görög mitológiát és trója történetét. Bár úgy érzem ebből többet is ki lehetett volna hozni, talán ha hosszabb oldalszámmal dolgozik az írónő és persze jobban megismerhettük volna a karaktereket. Érzelmileg kicsit távolságot tart a szerző, ami nem tett jót a könyvnek. Egy olvasást mindenképpen megért, de azért vannak hiányosságai. Mindezek ellenére nem bántam meg, hogy elolvastam, sőt most kíváncsi lettem Madeline Miller Akhilleusz dalára is. Ajánlom azoknak akik szeretik a görög mitológiát és szívesen olvasnak női sorsokról. 

"Dalolj, Múzsa! […] És daloltam a nőkről, az árnyékban élő nőkről. Daloltam azokról, akiket elfelejtettek, akiket semmibe vettek, akiknek nem mondták el a történetét."

Könyvinfó:

Írta: Natalie Haynes
Eredeti cím: A Thousand Ships
Kiadó: General Press
Megjelenés: 2022.
Oldalszám: 304. oldal
Sorozat: -
Besorolás: fantasy, mitológia, adaptáció

Értékelésem: