Lebilincselő ​és akciódús, szexi, függőséget okozó, meglepő fantasy! Tökéletes olvasmány Sarah J. Maas és persze JLA rajongói számára.

EGY SZŰZ…

Egy új korszak hajnalán, a születésekor kiválasztották Poppyt, ezért az élete sosem volt igazán a sajátja. A Szűz élete magányos. Sohasem érinthetik meg. Sohasem nézhetnek rá. Sohasem szólhatnak hozzá. Sohasem tapasztalhatja meg az élvezeteket. Ám ő Felemelkedésének napjára várva szívesebben tölti idejét a testőreivel, és inkább harcol a gonosszal, ami elvette tőle a családját, mint hogy arra készüljön, hogy az istenek méltónak találják. De ez a döntés sem volt sohasem az övé.

EGY KÖTELESSÉG…

Az egész királyság jövőjének terhe Poppy vállát nyomja, és ez olyasvalami, amire egyáltalán nem biztos, hogy vágyik. Hiszen egy Szűznek is van szíve. És lelke. És vágyai. És amikor Hawke, az arany szemű őr felesküszik rá, hogy biztosítja a Felemelkedését, így belép az életébe, a végzet és a kötelesség összekuszálódik a sóvárgással. Hawke felkorbácsolja a lány indulatait, elülteti benne a kételyt azzal szemben, amiben eddig hitt, és megkísérti azzal, ami tilos.

EGY KIRÁLYSÁG…

Egy bukott királyság, amit magára hagytak az istenek, és amitől rettegnek a halandók, ismét feltámad, hogy erőszakkal és bosszúval mindenáron visszaszerezze, ami egykor az övé volt. És ahogy az átkozottak árnyéka egyre közelebb húzódik, a tiltott és a helyes közötti határvonal is elmosódik. Poppy nem csupán a szívét kockáztatja, hanem azt is, hogy méltatlannak találják az istenek, ráadásul az élete is veszélybe kerül, amikor minden véres fenyegetés, ami egyben tartja a világát, kezdi felfedni magát.

JenniferL. Armentrout első high fantasyje.

"Bizonyos dolgok, ha kimondják őket, életre kelnek."

Véleményem:

Egy elég hosszú olvasói válságon vagyok túl és vágytam egy jó kis fantasy könyvre, ami majd segít túllendülni és meghozza a kedvem az olvasáshoz. Tudjátok, olyan könyvre gondolok, amit nem lehet letenni, sőt késő estig fent maradsz, mert annyira beszippant a történet. Mikor megláttam ezt a könyvet, a borítója rögtön megfogott és persze a szerzőre is felfigyeltem, mivel a Luxen sorozatát nagyon szerettem régen. Viszont, amikor kézbe vettem egy kicsit elbizonytalanodtam, hiszen egy majdnem 700 oldalas regényről van szó. Mindegy, úgy voltam vele, hogy elkezdem aztán lesz, ami lesz és milyen jól tettem...

A Vérből és hamuból bár nem tökéletes, de mégis teljesen magával ragadott. Biztos az is volt az oka, hogy    egy kicsit Sarah J. Maas stílusa lengte körbe a történetet. Az eleje nagyon lassan indult be, az első kb. 200 oldalon semmi történés nem volt. Ráadásul az egész világnézetet elég nehezen lehetett megérteni, nagyon kuszának tűnt nekem. Néha csak kapkodtam a fejem, hogy most ki, hogyan és miért is? Éppen ezért nagyobb részletességet vártam volna el, ha már ekkora terjedelmű a könyv. Remélem a következő kötet, majd ebből a szempontból kárpótol valamelyest. Mindenesetre eléggé lekötötte a figyelmemet, még úgy is, hogy sok az üres jelenet benne. Észre sem vettem milyen gyorsan haladok vele. Három nap alatt olvastam ki, úgy, hogy közben itthon vagyok egy 3 és egy 1 éves gyerekkel, így gondolhatjátok, hogy nem sok szabadidőm maradt, de magamat is meglepve nagyon hamar végeztem a könyvvel. 

Most pedig ugorjunk egyet, és térjünk rá a karakterekre.

Őszintén mondom kevés olyan könyv van, amiben egyik főszereplő sem kerül valamennyire közel hozzám. Sajnos se Poppy-t, sem pedig Hawke-t nem éreztem eléggé kidolgozottnak. Poppy tökéletes főhősnő lehetett volna számomra, hisz nem engedi, hogy korlátok közé szorítsák, kedves, érzékeny, szívesen segít másokon, bátor, tud harcolni és nem riad vissza egy szócsatától sem. Igen ám, de jön a nagybetűs DE, mert a könyv végére már kicsit idegesített a naivitása, egy csomó egyértelmű dolgot nem akar vagy nem tud felfogni, amire én, mint olvasó már rég rájöttem. Ha olyan okos, mint ahogy a könyvben le is van írva, nem is egyszer, akkor, hogy lehet ennyire vak? Magában el is gondolkozik néhányon, például: 

- de élesek a fogai, na mindegy csókolózzunk tovább…

- hogy lát ilyen jól a sötétben, na mindegy csókolózzunk tovább…

- olyan gyors, mint egy macska, na mindegy szexelnem kéne vele…

- nincsen pupillájuk, tiszta fekete a szemük, na mindegy biztos minden rendben…

- sosem mennek a napfényre, persze biztos így kell lennie…

Szóval értitek mire gondolok. 

Nekem nagyon tinis volt, ahogy az érzelmeit próbálta feldolgozni és a sok őrlődés és belső monológ a végére már nem csak Poppy-t, hanem engem is kikészített. Úgy éreztem az utolsó 200 oldalon fölöslegesen ugyanazokat a köröket futotta, újra és újra. Ráadásul olyan döntéseket hozott, amik annyira röhejesek voltak, hogy megdöbbenve ellenőriztem biztos jó könyvet fogok-e a kezemben. Így kicsit logikátlannak éreztem a történetet, főleg a vége felé. 

Hawke…hát az ő karaktere nekem túl sok volt. Annyira nyomulós, flörtölős, hogy az még nekem is sok volt, pedig szeretem a romantikát és azokat férfiakat, akik tudják mit akarnak. Sokszor olyan dolgokat mondott, hogy csak fogtam a fejem, hogy most ezt miért is kell? Értem én, hogy tetszik neki Poppy, de nekem zavaró volt, hogy akkor is erotikus utalásokat ejtett el, amikor az egyáltalán nem volt oda való. Meg az erotikus jeleneteknél is így éreztem. Talán egy volt, ami oké volt, de a többi nagyon röhejesen hatott az adott szituációban.

A mellékszereplők közül megkedveltem Vikter-t és Tawny-t is, bár azért ők sem a kidolgozottság mintapéldái. Igazából egyik szereplőt sem ismerjük meg igazán, nem tudunk meg semmit a múltjukról vagy csak nagyon keveset. Viszont a herceg és a lord karakteréből szerintem jóval többet ki lehetett volna hozni, itt egy kicsit a Trónok harcában éreztem magam, de mindegy biztos mindennek megvan az oka. Olyan jó kis sztorit ki lehet volna hozni ebből, viszont, amit kaptunk az nekem kicsit kevés volt, ráadásul ennyi oldalon keresztül. Mégis hálás vagyok a könyvnek, hiszen segített túllendülni az olvasói válságomon, így kíváncsian és bizakodva várom a következő kötetet. 

Összességében:

Nem volt rossz kezdő fantasy rész, de úgy érzem túl nagy elvárásokkal kezdtem neki. Voltak vele gondjaim, de mégis 4 csillagot adtam rá. Hiába nagyon hosszú, mégis könnyen lehet vele haladni, olvastatja magát, könnyen elmerül benne az ember, ami nagyon nagy szó. Ráadásul van benne minden ami egy ilyen jellegű könyvben kell, akció, csata, egy kis szerelemi évődés és váratlan fordulatok. Kíváncsian várom a folytatást és bízom benne, hogy a következő rész feledteti velem az első hibáit. 

Könyvinfó:

Írta: Jennifer L. Armentrout
Eredeti cím: From ​Blood and Ash
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2022.
Oldalszám: 688. oldal
Sorozat: Vér és hamu 1. része
Besorolás: fantasy, high fantasy, romantikus, ifjúsági

Értékelésem: